|
Dél-Zala
Magyarország dél-nyugati sarka. Határai nyugatról a szlovén és a horvát országhatár, s ezzel párhuzamosan a Mura folyó, délről és keletről a somogyi megyehatár, és északról a 75-ös számú út. Földrajzilag nem meghatározott terület, elsődlegesen, mint turisztikai régió került meghatározásra.
Települések
[vissza]
Felszín
A terült felszíne nagyrészt dombos, s a dombok vonulatai sűrűek, csaknem párhuzamosak, melyek dél felé kissé szétterülőek és végül a Mura völgyére futnak ki. Nagyobb tájai nyugat felől a Mura bal parti síkja, a Letenyei-dombság, a Principális-völgy és a Zalaapáti-hát déli része. Legmagasabb pontja a Bocska melletti 338 méter magas Vár-hegy, míg a legalacsonyabban fekvő területe a Mura-mente és a Kis-Balaton. Nagyrészt erdőkkel borított, s mint ilyen az ország legzöldebb területei közé tartozik.
[vissza]
Természeti értékek
A nagyrészt érintetlen táj sok, országosan is különleges kincset őriz. Ezek közé tartozik a Mura ártéri bükkerdeje, vagy a Vétyem erdőrezervátum, illetve a Zalakomárom melletti madárrezervátum, s annak páfrányos égerláperdeje. Ritkaságokkal teli a budafapusztai arborétum, ahogy különlegesség a surdi pihenőpark fenyői is. A Mura szinte háborítatlan partvonala és a Kis-Balaton is számos, nemzeti parki oltalommal védett kincset rejt.
[vissza]
Vizek
Fontosabb vizei a Mura és Zala folyók, a Kerka, Lendva, Alsó- és Felső-Válicka patakok, a Principális csatorna, a Kis-Balaton, és természetesen a mély kincsei, a gyógy- és termálvizek. Magyarország hévizekben egyik leggazdagabb területe ez, melyek a megközelítőleg két millió éves üledékekben halmozódtak fel, különböző ásványkincs tartalommal és hőmérséklettel. A domborzat nem kedvez a természetes tavak kialakulásának, azonban számtalan mesterséges tavat alakítottak ki patakok völgyeiben, illetve maradt vissza a bányászat megszűnésével.
[vissza]
Épített örökség
A területen, főként a középkorból számos építészeti emlék található, bár ezek többsége templom vagy rom. Az egykori várak közül a török hódoltságot és a Habsburgokat csak a lenti vár vészelte át. Azonban akad néhány szép kastély, mint a letenyei vagy a szécsiszigeti, illetve említést érdemel a söjtöri Deák-kúria is. A népi építészetnek is vannak gyönyörű emlékei, ahogy reformkor sem múlt el örökség nélkül, különös tekintettel a városokra, mint Nagykanizsa.
[vissza]
Történelem
Bizonyítottan lakott terület a bronzkorban, s része Pannónia római provinciának, majd a Frank birodalomnak is. A honfoglalás után Bulcsú törzse telepedik le itt, majd külföldi lovagok kapnak itt birtokot és lesz évszázadokon át négyhatalmú bárók tulajdona. Számtalan végvárával sem bír ellenállni, és Kanizsa elestével török uralom alá kerül. A 19. század fejlődését az első világháborút lezáró békeszerződés akasztja meg, s lesz így a kőolaj kitermelés megindulásáig az ország egyik leginkább elmaradott területe.
[vissza] |
