.................................................

Segítség

.................................................

 


PopUp MP3 Player (New Window)


<< A B C D E F G H I K L M N O P R S T U V Z >>

Nagykanizsa

Nagykanizsa a dél-zalai régió patinás, megyei joggal rendelkező városa, mely a Principális két partján, az M7-es autópálya és a Budapest-Trieste vasútvonal mellett fekszik a horvát és szlovén határ közelében.

Történet

A város és környéke már az őskorban is lakott hely volt, melyet újkőkori, bronz- és vaskori leletek is bizonyítanak. A római idők nyomai is fellelhetőek, de nem alakult ki itt jelentősebb település, mert távol esett a birodalom fontosabb közlekedési útvonalaitól. A népvándorlások időszakában a romanizált lakosság elvándorolt és a helyébe gótok nyomultak be a hunok térhódítása elől. Majd az avarok véres évszázada következett, amikor teljesen elnéptelenedett a terület, s ami csak a Frank birodalomhoz való csatolás után népesül be újra. Ez néhány évtizednyi nyugalmat hozott a vidékre, amit a honfoglalás szakított meg. Ekkor határvédelmi terület, gyepűvidék lett Kanizsa környéke, ami a kalandozások végeztével Kolon vármegye részeként szerveződött.
A Kanizsa név Knysa alakban, 1245-ben jelenik meg először IV. Béla egy adományozó iratában. Azonban Kanizsa vára csak 1323-ban tűnik fel, amikor azt Károly Róbert Osl nembeli Lőrincnek adományozza. Ezt követően veszi fel a család a Kanizsai nevet és válik majd az átépítések és bővítések során európai hírűvé a vár és mezővárossá a vár körüli terület 1409-re. A 15. század közepére a városnak kolostora, fürdője és ispotálya is volt, ahogy búcsú és vámengedélye is. Két évszázadon át fejlődik a város és gyarapodik a Kanizsai család is, amely azonban 1532-ben férfi ágon kihal. Ekkor Szapolyai János engedélyével fiúsítják 9 évesen a család leghíresebb szülöttjét, Kanizsai Orsolyát, aki aztán 1571-ben, Nádasdy Tamás országbíró özvegyeként halt meg, s ezzel vége szakadt a Kanizsai család históriája is.
Halála előtt, 1568-ban Kanizsai Orsolya még elcseréli Kanizsát és itteni birtokait az udvarral, ugyanis Szigetvár eleste után a vár jelentősége megsokszorozódott a török elleni védelemben. Ezt a szerepet, mint a Balaton és Dráva közti főkapitányság székhelye, nagyon megsínylette a város, és hosszas csatározások után aztán 1600 október 22-én török kézre is kerül a vár. A török uralom alatt is fontos település a város, mely a vilajet központja, majd 4000 fős helyőrséggel, ahol emeletes házak, fürdők, dzsámi, medresze, minaretek és fürdők mellett több min 50 bolt is volt. 1690 április 13-án szabadítják fel Kanizsát, mely gyors ütemű fejlődésnek indul egészen Lipót császár várrombolásáig, melyben nem csak várát veszti el, de több földesúr kezén vándorolva sorvad a város és annak jogai is.
Kedvező fekvésének köszönhetően azonban növekszik a város lakossága, mely a 18. század végére meghaladja a 4000 főt. Ekkor már jelentékeny ipara és kereskedelme is van, és megkapja újra a vásártartási jogot. Figyelmet érdemel az 1765-ben, Batthyány Lajos által alapított, s a piaristák által működtetett gimnázium, mely egyedüli volt Zala, Somogy és Vas megyékben, valamint még a horvát területekről is voltak diákjai. A 19. század közepére a város neve már Nagykanizsa és 13.000 lakosával Zala legnépesebb települése.
A forradalom és szabadságharc nem hagyja érintetlenül a várost sem, mely lelkesedését először Jellasics 30.000 fős csapata töri meg, később pedig az osztrákok veszik be véglegesen, s torolják meg a forradalmat. A Kiegyezést követően azonban minden megváltozik és a város élete új, erőteljesebb szakaszba kerül. Ennek az időszaknak a jellemzői az épülő vasútvonalak, az alakuló takarékpénztárak és bankok, a növekvő gyárak, a megnyitott városi kórház, a megjelenő lapok és például a helyi izraelita hitközség által alapított felső-kereskedelmi iskola is. A 20. század elejére a város már 28.000 lakosú, s útjai burkoltak és közvilágítással ellátottak.
Említést érdemel Nagykanizsa katonaváros mivolta is, két hatalmas laktanyájával és az első világháborúban felfejlesztett katonai kórházával, mely 30.000 ápoltjával a Monarchia legnagyobb ilyen intézménye volt.
Trianont követően a város határszélre kerül annak minden ódiumával, beleértve, hogy elvesztette legfontosabb piacait: Horvátországot, Dalmáciát, Törökországot és Olaszországot. Ez a helyzet a helyiek igyekezete ellenére sem sokat javul, hiszen a második világháború áldozatokat követelő évei után a kommunista rendszer újra ellenséget talál a szomszédos Jugoszlávia személyében, így a várost elkerülik a fejlesztések. A kádári legvidámabb barakk viszonylagos nyugalmát követően rendszerváltás hoz új életet a városba, s ekkor lesz Nagykanizsa megyei jogú város.


Érdekesség

További néznivalók a Hazai Turizmus műsoraiból Nagykanizsáról, Igric Fesztiválról.


Fényképek
n1
bck   1/2  fwd
n1
n2
n3
n4
n5

További részletek
Térkép
Google Map, Turistautak
Olvasnivaló
Honlap, Wikipedia, Közösségi oldal, Egyéb
Nézegetnivaló
Légifotó
Mozgókép
Főtér
 

Hol van és hogy lehet eljutni?




Milyen az időjárás?