Hó
Mi a hó?
Fagypont alatt képződött csapadék a hó, mely levegő vízpárájának lehűlésével alakul ki, úgy, hogy a megfagyó víz kristályos szerkezetet alkot. A lehulló hó kristályainak sűrűsége, avagy a jég és a levegő aránya alapján beszélünk szűz- vagy porhóról, melyek esetében a levegő aránya 90% feletti, esetleg csonthóról, amikor ez az érték átlagosan 30%, illetve már jégről, amikor a levegő aránya 20% alatt van.
|
Mi nem hó?
A dér és a zúzmara is 0°C alatti csapadék, de ezek a talajmenti jégkristályképződések nem tekinthetőek hónak. A dér az erősen lehűlt tárgyakon a levegőben lévő vízgőz kicsapódása, azaz a megfagyott harmat, míg a zúzmara földfelszín közeli megfagyott csapadék, mely a tárgyakra rakódik le, azaz tulajdonképpen a megfagyott köd.
Mi a hópehely?
A hó alkotóeleme a hópehely, mely - mint már az előzőekben szerepelt - a levegő nedvességtartalmának lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és ezek hókristállyá egyesülnek. Ezek a jégkristályok igen változatos alakzatokat ölthetnek a szerint például, hogy milyen hőmérsékleten jöttek létre. Fagypont alatt elsősorban tű alakú a hópehely, míg -10 °C felett oszlopokat és lapokat formáz, -15°C környékén jönnek létre az ismert csillag alakzatok és az alatt pedig oszlopok és lapok kombinált formái keletkeznek.
|
|
Wilson Bentley fotói
|
Honnan tudjuk?
Vélhetőleg maga a hó, de különösképp a hópehely korán felkeltette az emberek érdeklődését, de a legelső tudományos munka csak 1611-ből származik Kepler, a nagy csillagász tollából. 24 évre rá Descartes, a nem kevésbé ismert filozófus és matematikus már rajzokat is készített a hókristályokról. Azonban a hópelyhek igazi szerkezetét a világgal csak 1931-ben az amerikai farmer, Wilson Bentley ismertette meg. Az új technikai lehetőségek adta valódi tudományos kísérletekig azonban még 23 évet kellett várni, amikor Ukichiro Nakaya mesterséges hópelyheket is létrehozva elvégezte ezen bámulatos jégkristályok tudományos feltárását.
Ukichiro Nakaya rajzai
|
Hópelyhek
[vissza]
|