.................................................

Segítség

.................................................

 


PopUp MP3 Player (New Window)


Ormándpuszta

 

Ormándpuszta

A település Zala és Somogy megye határán, Zalakomár mellett fekszik, s annak településrésze már a 19.századtól. 1412-ben Ormandhyda néven szerepelt először írott formában a Kanizsai család és az óbudai káptalan birtokperében. Később pedig hol majorságként, hol faluként hivatkoznak rá. Neve szerepelt Ormánd, Ormándhida, majd 1832-tól Ormándpuszta néven is. Ekkor már több mint fél évszázada a Somssich család tulajdona, s maradt az 1945-ig.

 

Smossich Antal

A kastély utolsó lakója gróf Somssich Antal volt, aki agrármérnöki végzettséggel rendelkezett és az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia lengyel megszállási övezetében, a járási katonai parancsnokság mezőgazdasági osztályán teljesített szolgálatot. 1919-ben jelentkezett aztán a lengyel hadseregbe és a 10. fehérorosz- litván ulánus ezred tagjaként kitüntette magát a szovjet-lengyel háborúban. Vitézségi érem IV. fokozatát kapta meg és alezredesként került tartalékos állományba. A 30-as években független országgyűlési képviselőként dolgozott, majd 1950-ig a birtokán gazdálkodott. Ekkor három évre kitelepítették és onnan tért vissza egykori kastélya cselédlakásába. Egy lórúgás következtében 78 éves korában hunyt el.

 

Kastély

A 20. század elején emeltette a Somssich család a több ezer négyzetméteres eklektikus stílusú kastélyt, melyhez 16 hektáros parkot építetett, ami ma már védett gazdag és változatos növényvilága miatt. A kastély 1945 után, az államosítást követően SZOT iskolaszanatóriumként, gyermeküdülőként majd szociális otthonként működött. Az 1980-as években Miklósszéplak, Parádfürdő, Röjtökmuzsaj és Tóalmás mellett itt működött az országban iskolás gyermeküdültetés, melynek részleteiről Bányai János SZOT üdülők kézikönyve című műve ad némi képet…

„A 80 kat. hold erdő tisztásán kőcsipkés, tornyos kastély tárul elénk, ez a gyermeküdülő. Somsich Antal gróf építtette 1906 és 1910 között. Az épület különféle stílusjegyek igen szerencsés keveréke. Kovácsoltvas ablakrácsa, lépcsőkorlátja egyaránt mestermű. A 10 méter magas hallban levő falépcső ónémet stílusban készült. Az épületet körülölelő erdő tiszta, ózondús levegője, a táj mérsékelt, erdei klímája főleg a vérszegény, ideges, szívgyenge gyermekekre van kedvező hatással. Az üdülő 40 helyiségből álló egyemeletes épület, amely központi fűtéses, és hideg-meleg vizes zuhanyozókkal ellátott. Az étterem szuterénben található. A hálótermek - emeletes ágyakkal - 10-19 férőhelyesek. Az épületet mintegy 20 kat. hold bekerített park övezi. Egy része jól felszerelt játszótér, ahol a bitumenes sportpálya és a nyári fürdőmedence található. A parkerdő szélén mesterségesen kialakított csónakázótó egy kis szigetet ölel körbe. A szigeten levő pihenőhöz fahíd vezet. Ez a gyermekek kedvelt tartózkodási, szórakozó- és szalonnasütő helye. A tó szomszédságában terül el az üdülő háromholdas konyhakertje, ahonnan friss zöldség, paprika, saláta, málna stb. kerül a kis beutaltak asztalára. Az üdülő bejáratától balra 1 km-es erdei tornapálya kezdődik, amelynek állomásai festői környezetben vannak. A tanév időszakában 120 alsó tagozatos gyermeket fogadnak. A tanítást négy tanulócsoportban végzik. Az oktatáshoz és a tanítási időn kívüli szabadidős foglalkozásokhoz megfelelő szemléltetőeszközök, audiovizuális felszerelések is rendelkezésre állnak. Több mint kétezer kötetes könyvtár, zongora, színes televízió, rádió, hangosfilmvetítő, írásvetítő, magnetofon és sok-sok társasjáték teszi élményszerűvé az üdülést. A gyermekek sokat tartózkodnak a szabadban, a friss erdei levegőn. A környék megismerését szolgálják a különböző kirándulások.”

 

Fényképek

o41
bck   1/3  fwd
o41
o42
o43
o50
o60

 


[vissza]

 

Hol van és hogy lehet eljutni?




Mi van még ott?

Sok minden van, kutass tovább!

Milyen az időjárás?