Időjárás

Dél-Zala az ország tengerhez legközelebb eső része, így időjárása kiegyensúlyozott és csapadékos. Az évi középhőmérséklet 10°C, a napsütéses órák száma 2000 óra, az évi csapadékmennyiség pedig 750 mm. Az ország többi tájától eltérő szélsőséges időjárási viszonyok nincsenek, ahogy nem jellemző hirtelen időjárás változás sem.

Felhők

Bár a természet mindig szép, mégis a napsütéses és csapadék mentes időjárás a kirándulók és túrázók kedvelt időszaka. Így érdemes megismerni és megfigyelni a felhőzetet, hogy fel lehessen készülni az időjárás változásaira.

Pehelyfelhő - Cirrus (Ci)
Magas szintű, vízszintes kiterjedésű rétegfelhő, mely fehér, finom szálakból vagy foltokból áll, amit jégkristályok alkotnak. Lassú lehulés során képződik.

Bárányfelhő - Cirrocumulus (Cc)
Magas szintű, függőleges kiterjedésű gomolyfelhő, mely árnyékot nem ad és apró gomolyokból vagy bordákból álló, amiket jégkristályok alkotnak. Hirtelen, gyors lehűlés során képződik.

Fátyolfelhő - Cirrostratus (Cs)
Magas szintű, nagy vízszintes kiterjedésű rétegfelhő, mely átlátszó, fehéres felhőfátyol, ami részben vagy egészben beborítja az eget és jégkristályokból áll. Lassú lehűlés során képződik.

Párnafelhő - Altocumulus (Ac)
Középmagas, függőleges kiterjedésű gomolyfelhő, mely fehéres vagy szürkés, többségében szabályos elrendezésű tömbökből áll, amit vízcseppek vagy jégkristályok alkotnak. Hirtelen, gyors lehűlés során képződik.

Lepelfelhő - Altostratus (As)
Középmagas, vízszintes kiterjedésű rétegfelhő, mely szürkés vagy kékes, sima vagy barázdált felhőréteg, ami részben vagy egészben borítja be az eget, s vegyesen alkotják vízcseppek és jégkristályok. Gyenge csapadék és hó is hullhat belőle.

Alacsony gomolyos rétegfelhő - Stratocumulus (Sc)
Alacsony szintű, vízszintes kiterjedésű réteges gomolyfelhő, mely szürke vagy fehéres felhőlepel, ami vízcseppekből áll. Hirtelen, gyors lehűlés során képződik.

Alacsony rétegfelhő - Stratus (St)
Alacsony szintű, vízszintes kiterjedésű rétegfelhő, mely szürke, jellegtelen, egyenletes felhőalapú, ami vízcseppekből áll, és gyakran felemelkedő ködből fejlődik ki. Lassú lehűlés során képződik.

Gomolyfelhő - Cumulus (Cu)
Alacsony szintű, inkább függőleges kiterjedésű, középmagas gomolyfelhő, mely különálló, sűrű és éles körvonalú, felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes, s túlnyomóan vízcseppekből áll. Hirtelen, gyors lehűlés során képződik.

Réteges esőfelhő - Nimbostratus (Ns)
Alacsony szintű, függőleges kiterjedésű, magas rétegfelhő, mely szürke, sötét, sűrű, eltakarja a Napot, s túlnyomóan vízcseppekből áll. Lassú lehűlés során képződik és rendszerint tartós, folytonos esőzést vagy havazást hoz.

Zivatarfelhő - Cumulonimbus (Cu)
Hatalmas függőleges kiterjedésű, gomolyfelhők továbbfejlődéséből keletkező felhőtorony, mely vastag, sűrű és esőcseppeket, hópelyheket, a fagyott esőcseppeket és jégdarabokat is tartalmazhat. Gyors lehűlés során képződik, s rendszerint mennydörgés és villámlás kíséretében, heves esőzéssel

A zivatarfelhő és a réteges esőfelhő nyilvánvaló időjárás alakító hatása mellett fontos lehet kiemelni a többi felhő időjárás változást jelző voltát. Ezek közül a pehely- és bárányfelhők talán a legfontosabbak, hiszen ezek szép időben alakulnak ki, azonban gyülekezésük a közelgő rossz időre, frontra utal, ami egy-két napon belül meg is érkezik. A gomolyfelhők ezzel szemben további szép, napsütéses időt jeleznek.

Időjárás változás egyéb előjelei

1. Csökkenő légnyomás a rossz idő jele, amire utal földfelszínhez közel repülő fecskék és más, rovarokra vadászó madarak, melyek a légnyomásra érzékeny repülő rovarokat követik ilyenkor.

2. Szélmentes idő a változatlan időt jelzi, amikor a levegő nyugodt, nincsenek légnyomás változások, s ezt jó mutatják a rezzenéstelen levelek vagy épp a felfelé szálló füst is.

3. A lemenő Nap által vörösre festett ég szép, de szeles másnapi időjárást jelez, ugyanis ilyenkor magas a légnyomás, mely a port a földfelszín közelében tartja, s ez festi meg a napsugarakat.

4. A Hold udvara rossz, csapadékos időre utal egy napon belül, mert ilyenkor a pehelyfelhőkön át látható az égitest "fénye", mely felhők a csapadékos időjárás előhírnöke.

5. A vörös Hold esős időt jelez a következő napon, mert ilyenkor por jelenik meg a légkörben, ami a nedvességet hozó frontot előzi meg, s ezen a poron áttetsző fény adja a vörös szint.

6. A fényes Hold lehűlést mutat, hiszen ilyenkor nincs a földfelszín felett felhőtakaró, mely visszatarthatná a lentről sugárzó hőt, így derült éjszeke jelentősen lehűlhet a levegő.

7. A felkelő Nap által vörösre festett ég esős időt jelez a nap folyamán, hiszen ilyenkor a pehelyfelhőkön tükröződnek vissza a sugarak, mely felhők esőt hoznak többnyire.

8. A Nap fénykoszorúja, az úgynevezett halo esős időt jelez, ugyanis ekkor az fénysugarak a pehelyfelhők jégkristályain szóródnak szét, s ezek a felhők egy napon belül csapadékos időt hoznak.

9. A reggeli szivárvány közeledő esőt mutat, ugyanis a kontinentális területeken az időjárást alakító rétegek többnyire nyugat felől érkeznek, így a kelő Nap az érkező eső cseppjein fest szivárványt.

Forrás és további részletek

	Olvasnivaló Meterológia, Felhők

[vissza]