A múlt század nyolcvanas évinek a végén a nagykanizsai postások sportegyesületnek természetjáró szakosztályában túrázók között ébredt fel az igény egy térképre az általuk gyakran és szívesen bebarangolt Dél-zalai régióról.

A cél az volt, hogy az ország más, turisztikailag frekventáltabb területeihez hasonlóan Dél-Zaláról is legyen turista térkép a helyi és az ide látogató természetjárók számára. Így hát a kezükbe vették a megvalósítást, és hosszas egyeztetéseket követően, 1991-re aztán meg is született a megállapodás a Cartograhia vállalattal a térkép elkészítésére.

Ezt megközelítőleg kétévnyi felmérés és térképjavító munka követte, melynek végén, 1993-ban megjelent 5.000 példányban az első nyomata a Dél-Zala turistatérképnek.

A térképkiadás költségigényes vállalakozás, így az ehhez akkor szükséges másfél millió forint természetesen nem állt rendelkezésre. Ezért ennek előteremtésére külön egyesületet alapítottak a lelkes természetjárók Kanizsa Turista Egyesület néven. A tízfős tagsággal rendelkező egyesület Nagykanizsa városa mellett számos szervezetet és vállalakozást is megkeresett a térkép finanszírozásának támogatására. Azonban így sem tudták a szükséges teljes összeget előteremteni.

Végül a kiadott térképek egy része, és maga a térkép tulajdonjoga is a kiadónál maradt, mely azóta már újranyomásban kiadta azt. Bár a turista térkép az első kiadását követően már domborzati ábrázolással is bővítve lett, de sajnos viszonylag kevés hibajavítás történt benne és kevés változás lett átvezetve.

A Dél-Zala turista térképe elkészültében sokan vettek részt, de ha valakit mégis meg kellene említeni, akkor az Kiss László lenne, ki nem csupán a régió legnagyobb ismerője, de fáradhatatlan korrektora a térképnek. Annak a térképnek mely elkészültekor, de azóta is az egyedüli papír alapú turista térkép, mely önerőből, lelkes és kitartó természetjárók munkája eredményeképp született meg, és szolgálja évtizedek óta a régióban barangolókat.